Tarts tükröt magad elé!

Mások, vagy a körülmények hibáztatása is egy gondolkodási hiba, amihez kacsolom most ezt a posztot.

Megdöbbentő beszélgetésben volt részem a mai napon.

Az új munkámmal járt, hogy dolgozókat kerestem az elmúlt hetekben, így elterjedt, hogy engem keressen meg az, aki munkát szeretne. Volt több érdeklődő is, aki megszólított az utcán, feljött az irodába, vagy megkeresett az otthonomban.

Az ebédemért mentem, és egy ott, közmunkás takarítónőként dolgozó anyukát (35 éves és gyerekkorunk óta ismerjük egymás családját) odakísért hozzám az egyik volt kollégám, mert ő nem mert megszólítani, hogy lehetne e még valamelyik állásra jelentkezni ebben az új munkában. Az anyuka meg sem szólalt, mindent a volt kollégám kérdezett és válaszolt az anyukához intézett kérdéseimre:

• Milyen végzettséged van?
• 8 általános van neki.
• Hol dolgoztál ezelőtt?
• Munkanélküli már rég óta, 2-3 havonta van kiírva közmunkára, így takarít most itt az ebédlőben. De már jó lenne neki egy rendes munkahely, mert a család, a gyerekek, egyre nehezebb a közmunkából megélni (napi 6 óra 46 ezer Ft nettó).
• Sajnos a két általános iskolai végzettségű munkakört már betöltötték, de nagyon nehezen fogsz munkát találni, ha csak ilyen végzettséged van. 

Eddig a kolléganőm válaszolt, de ezután megszólalt Ő is:

• Tudom, ezért nem találok már évek óta munkát. Köszönhetem a drágalátos anyámnak, hogy csak 8 osztályom van.  Mert annyi esze volt neki is, amennyi a "B-száshoz" kellett. 
• Jújj! Ne beszélj így anyukádról!
• De így beszélek.....

És elindult az anyukából egy óriási indulatos panaszáradat a saját édesanyjáról. Valami, amit nem is értek most sem, hogy hogyan vélekedhet így egy felnőtt 35 éves nő az édesanyjáról. Hogyan hibáztathatja őt az eddigi életéért? Persze egyszerűbb mást hibáztatni, másban keresni a megkeseredett élet okát, de éppen a saját édesanyját, mások előtt ....És hol a tisztelet? Ez durva volt :(

Ahelyett, hogy saját maga tett volna eddig valamit, és alakította volna az életét, adott volna sok-sok plusz energiát magából a boldogulása végett. Tanult volna, itt a faluban már másodjára indult levelezős érettségi képzés, és több OKJ-s képzés is volt már. 

De egyszerűbb mást hibáztatni, mint saját magunk elé tükröt tartani, és belemondani a tükör szemébe, hogy igen, ez az Én hibám. Ennek ez a következménye, de most változtatok!