Ha dolgod van vele, akkor visszatér

Nekem Jó! poszt folytatásaként egy példát mutatok most neked. Figyeld meg, hogy a saját élethelyzeteidben, ha így visszagondolsz, találsz-e ehhez hasonló esetet, mert sokszor már a megtörténtek után rakjuk össze az esemény darabkáit. Ha megfigyeled azokat a darabkákat, betudod azonosítani, hogy valóban azért történtek úgy a dolgok, hogy az Neked jó legyen!

Íme, az egyik esetem

2013. őszén befejeződött a coachképzésem, és a debreceni létem arra motivált, hogy aktív legyek ezen a területen. Úgy gondoltam, hogy mivel 11 fő végzett coach került ki a képzésből, akikkel egészen jó kapcsolatot alakítottunk ki, ezt a csapatot jó lenne megtartani és hosszú távon aktívvá tenni. Kezdeményeztem, hogy alakítsunk egy coach klubbot, tervezzünk valami nagyot itt Debrecenben, szervezzünk programokat, rendezvényeket, konferenciákat stb. lendítsük fel a város coach-os lehetőségeit :)

Találtam egy remek kávézót a belvárosban, rendszeresen összehívtam a csapatot, foglaltam a helyet, küldtem a meghívókat, készítettem az emlékeztetőket és továbbítottam mindenkinek, hogy mind a 11 fő tudjon arról, hogy mi történik a kezdődő klubbon belül.  Kezdetben 6-7 fő aktív volt. Tervezni kezdtünk, szinte már nevet is adtunk magunknak, de valami miatt ez a munka kezdett elhalványulni. Májusra már csak ketten találkozgattunk, Csabi és én, aztán eltűnt a csapat. Én pedig elengedtem, mert tudatában voltam már akkor is, hogy oka van ennek az elhalványulásnak.

Bár bennem folyamatosan bennem volt, hogy valamit alkotni kellene itt a városban, de beláttam, hogy vidékről idecsöppenve, szinte alig van helyismeretem, a városon belüli  kapcsolataimat is meg tudom egy kezemen számolni, mit is akarok én még ebben a nagy városban!

Elengedtem ezt a munkálkodást, de a képzeletemmel és a gondolataimmal már elindítottam valamit, ami járta a maga útját (valahol a nagy Univerzumban). Akkor még én sem tudtam, hogy hogyan is alakul ez majd tovább. Egyáltalán alakul-e ez majd valamerre? Most azonban már tudom, hogy IGEEEEN! Mert alakult! 

2014. augusztus elején egy ismeretlen nő hívott fel, aki maga is coach, a Debreceni Egyetem egyik docense, és szeretné Debrecen városában népszerűsíteni a coachingot. Ehhez szeretne összehívni minél több szakembert erről a területről, és beszélgessünk, hogy mit is lehetne tenni ezzel kapcsolatosan. Kérte, hogy szóljak én is minél több coachnak és szervezzünk meg egy találkozót.

Nagy lelkesedéssel elindult egy nagycsoportos munka (19 fő). Minden héten találkoztunk és az egymás megismerésétől, a közös munkánk tervezéséig novemberre összeraktunk egy alapító okiratot, és 9 fővel megalakítottuk a Debreceni Coach Club-ot, azaz a DCC-t. Komoly terveink vannak, aminek részleteiről hamarosan Te is kapsz majd infót, mert az utamhoz ez is tartozik. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a DCC elnökének engem választottak meg. Vajon hogyan és miért történt ez így? Én vagyok az egyetlen nem debreceni és én vagyok az elnöke egy városi klubnak. Elgondolkodtató, de számomra nagyon jó! :)

Tudom, hogy ezek nem véletlen dolgok. Tavasszal még nem találkoztam azokkal az emberekkel, akikkel ilyet lehetett volna létrehozni és hosszútávon működtetni. Valami működött a háttérbe, mondhatnám úgy is, hogy a MATRIX-ban, ami mozgatta a szálakat és reagált az általam elindított vágyaimra.

Érdekes folyamat, de itt és most ez csak egy példa, hogy megmutassam Neked, hogy miért nem kell stresszelni amiatt, ha valami nem sikerül első nekifutásra. Ha az utadon vagy, akkor előbb-utóbb fog sikerülni, ha nem, akkor elúszik úgy, hogy vissza sem tér többé. Ezek a történések azt is jelzik, hogy mivel van dolgod és mivel nincs.

Nézz magadba! Van-e olyan, amit nagyon akartál, tettél érte sokat, kitartóan, keményen, és mégsem alakult úgy, ahogyan azt Te szeretted volna? Van-e olyan, amit így vagy úgy, de muszáj volt elengedni, mert a körülmények folyamatosan ellene dolgoztak? Na, ezek azok a jelzések, amelyek utat mutatnak. Engedd el, amit el kell engedni, és majd egy másik formában visszatér, ha készen áll minden ahhoz, hogy az tényleg Téged szolgáljon. Ha pedig nem, akkor nincs többé dolgod vele. Ez így könnyebbé teszi a Te életedet is.