“Az utakat sokáig nem érti meg az ember.
Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út,
aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak
alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a
hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe. Egy napon
megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi
haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van.
Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és
csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes
rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és
ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a
célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban
értjük meg, közvetlenül a cél előtt.”
Márai Sándor
Kedvenc idézetem! Ebben minden benne van! az Élet...!
VálaszTörlésÖrülök Mara, hogy újra eléd kerülhetett a kedvenc idézeted itt a blogomban :) Mindig jó találkozni egy-egy nagy mondással, egyik másik az én életemet is nyomon követi.Folyton felbukkannak, mert dolgom van velük :)
Törlés