2014. január 5., vasárnap

Saját védelmi pajzs



,,Az önmagaddal kapcsolatos negatív érzések végzik a legnagyobb rombolást az életedben, hiszen minden más érzésednél erősebbek. Bárhová mész, bármit csinálsz, magaddal viszed ezeket a negatív érzéseket; minden pillanatodat átszínezik, és mindent bepiszkolnak, amihez hozzáérsz. Olyanok, akár a mágnes: még több elégedetlenséget és csalódottságot vonzanak magukhoz minden dologgal kapcsolatban, amibe csak belefogsz. Ha viszont hálás vagy azért, aki vagy, csak olyan körülményeket fogsz az életedbe vonzani, amelyek hatására még jobban érzed majd magad a bőrödben."
Rhonda Byrne

Előző bejegyzésemben Designetta hozzászólására egy kicsit bővebb válasz fogalmazódott meg bennem, a negatív gondolkodású emberek jelenlétének problémájával kapcsolatosan.
Valóban meg tudja bénítani a gondolkodásunkat az, ha az időnk jelentős részét negatív gondolkodású emberek között töltjük, mondjuk egy munkahelyen napi 8 órát, ahol jellemző a kollégák folyamatos pesszimista megnyilvánulása, panaszáradata. Ha ilyen közegben élünk, előbb utóbb magunk is ilyenné válunk. Bár a folyamatnak van egy lappangási ideje, és az összeszedett negatívumokat akár évek múlva veszi majd észre valaki más rajtad, hogy Te is olyan lettél. Ahogy Designetta is mondja, ezeket az embereket lehet sajnálni, de mindenki a maga életéért felel, mindenki a maga helyzetét tudja jobbá tenni. Ez az ő felelősségük, a Te életed, a Te gondolkodásod pedig a Tiéd.
A legjobb stratégia, ha tudatosan kerülöd a negatív helyzeteket, és különösen a negatív embereket, akik örökké csak panaszkodnak, akik mindig mindent kritizálnak.  Ha nem tudod elkerülni, akkor javaslom, hogy építs ki egy saját védelmi pajzsot erre a problémára. Nekem ez bevált.

Két évtizede leginkább negatívan gondolkodó emberek közt élem a hétköznapokat, és ezalatt az idő alatt több jól bevált stratégiát dolgoztam ki a magam számára, és használom hol az egyiket, hol a másikat. Helyzettől, létszámtól és ismeretségtől függ, hogy mikor melyiket alkalmazom.

Néhány tipp
  • Először is, tudatosan kerüld azokat a csoportosulásokat, ahol tudod, hogy újra és újra miről megy majd a beszélgetés: mások szekálása, a rendszer, az állam, a főnök, a szomszéd (stb.) szidása, hibáztatása mindenért, a hétköznapi apróságok eltorzított felnagyítása stb. Ha nem tudod kikerülni, akkor rövidítsd le a velük töltött időt.
  • Vizsgáld meg, hogy milyen helyzetben vagy, és mennyi időt töltesz ezekkel az emberekkel. Tervezd meg fejben előre, hogy hogyan fogod véghezvinni azt, hogy elérd a célodat. A célod pedig most az, hogy minél kevesebbet tölts el a negatív gondolkodású emberek társaságában, és az minél kevésbé húzzon téged negatív irányba.
  • Ha olyan lépést tervezel, aminek a következménye rád nézve nehezen elviselhető, akkor fejben készítsd fel magadat erre. Ha tudod, hogy mi várható, akkor könnyebb kibírni a lépéseid miatt kialakuló negatív véleményeket. Bár, ha erős az önbecsülésed, akkor ezzel alapból nem fogsz foglalkozni, de ha nem az, akkor sérteni fognak a hátad mögötti összesúgások, érdekes szituációk, például elhallgatnak, vagy szétoszlanak, ha megjelensz, vagy számíthatsz kiközösítésre is. Ezt fel kell dolgoznod, és ezzel neked lesz dolgod magadban.
  • Fordítsd a magad hasznára ezeket a helyzeteket, megismerhetsz különböző személyiségtípusokat, élethelyzeteket, beleláthatsz más emberek különböző problémáiba, és magadban kidolgozhatsz más megoldásokat, Te, hogyan csinálnád? Ezekkel fejlesztheted saját magadat is.
Egy konkrét saját példa
Munkahelyi közeg, egy irodában dolgozunk hárman, de a reggeli- és kávészünetben a többi irodában dolgozók is egy helyiségben töltenek el 20-30 percet, ilyenkor 6-8 ember is együtt van. Indul a pletyizés, persze nem a jó dolgok kiemelésével, sokkal inkább rendszerint az irigység, a rosszindulat dominál. Kezdetben ez felháborított, főleg amikor egymást beszélték ki a kollégák, és utána mosolyogva ültek vissza az asztalukhoz a néhány perce még a háta mögött szekált kollégával szemben. Na, ez volt a hányingerkeltő faktor bennem :(
Amikor szóvá tettem, mert ez a fajta kommunikáció sértette az értékrendemet, akkor megkezdődött a kiközösítés. Rendszerint magamra maradtam a problémámmal, és én ittam meg a levét. Aztán megtanultam, hogy védje meg mindenki saját magát, álljon ki mindenki saját magáért! Ez bevált. Elkezdtem nem beleszólni, inkább csak meghallgatni a pletykás részeket. Tudatosan figyelni kezdtem a kollégákat, ki mennyire negatív, ki mennyire rosszindulatú, ki az, aki csak bólogat a másik megszólalásait helyeselve, ki az, aki rögtön továbbmondja a hallottakat másoknak stb.
A magam hasznára kezdtem fordítani ezt a problémát, és ez a folyamat számomra fokozta az emberismeretemet, képet kaptam a csoportok működéséről, az emberek egymáshoz való viszonyáról stb.  Ezzel átirányítottam a figyelmemet egy olyan területre, aminek a jelenlegi coach-os munkámban nagy hasznát veszem. Persze ezt akkor még nem tudtam, hogy ez milyen érték lesz majd a számomra, akkor csak kerestem a lehetőséget, hogy hogyan csökkenthetem magamban a frusztrációt a negatív emberek közege miatt.
Persze nem kukaként voltam jelen, néha én is bekapcsolódtam a beszélgetésbe, nyugodt, mosolygós arccal próbáltam inkább a jó oldalát keresni a beszélt problémának. Gyakran cáfoltak, de egy idő után tudták, hogy én ezt a gondolkodásmódot képviselem, a jókedvemet pedig elkezdték irigyelni. Én lettem az optimista munkatárs :)

Ha egyszemélyes beszélgetésed van egy negatív gondolkodású emberrel, akiben beindul a panaszáradat, akkor is egyszerű a helyzet. Ha közeli ismerősöd, akinek még segítenél is (ha engedné), akkor hallgasd egy ideig, majd az adott pillanatban tegyél fel neki néhány olyan kérdést, amelyekkel átvezeted a beszélgetéseteket a ,,nyavalygása” megoldására. 
Ilyeneket:
- És Te jól érzed magadat ebben a helyzetben? NEM
- Akarsz ezen változtatni? IGEN
- És mit tettél eddig, hogy ez változzon? SEMMIT
- Akkor tegyél!!!! DE HÁT NEM TUDOK!
- Mindenki tud, ha akar! :) Te is! Mert okos vagy, erős és merész! Próbáld meg! KÖNNYŰ AZT MONDANI!
- Én csinálom, és remekül vagyok! Semmi problémám nincs, ha van, könnyen megoldom!

Optimális esetben visszakérdez, hogy:  ,,Mert te hogy csinálod?” és rávilágíthatsz a számodra fontos területekre, a pozitív hozzáállásra, a gondolkodásmód, az életszemlélet megváltoztatására stb.
De legtöbbször nem akarja bevállalni a Te okoskodásodat, nehogy már Te mond meg neki a TUTI-t, és rövidre zárja a beszélgetést. 
Neked azt is tudnod kell, hogy ez azért van, mert védi magát, a maga világát, mert az ,,énvédőmechanizmus” mindenkiben dolgozik. Nem tehetsz semmit, csak sajnálhatod csendben, magadban, és örülj, hogy Te nem így gondolkodsz!
Ezekkel a kérdésekkel elgondolkodtatod egy kicsit, aztán már el is köszönhetsz, mehetsz tovább. Legközelebb valószínű, hogy nem fog elkezdeni bombázni a felnagyított problémáival. 

További tipp
  • A reggeli napkezdet ápolásnál gondolatban fókuszálj egy fél percet arra, hogy: ,,Ma, ha negatív emberekkel találkozom, észreveszem azokat a pontokat, amelyeket pozitívummá alakíthatok. Ez jó érzést kelt majd bennem is, és másoknak is segítek vele.”
  • Erősítsd magadban a HÁLA érzetedet. Legyél hálás azért, hogy Te nem tartozol gondolkodásilag ezek közé az emberek közé.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...